Tarkarét, a mi kollégiumunk

Ez a blog egy olyan intézményt személyesít meg, melyet több százan, sőt több ezren szerettünk meg, éltünk benne évekig. Egy épület, mely sokunknak a fiatal éveit jelenti: mókát, kacagást, barátságokat, ismerkedést, fiatalságot, mohóságot, örömet, bánatot... Szóljon ez a blog az élményekről, az eltöltött évekből visszamaradott emlékekről, emberekről, akik lelküket kitették azért, hogy élhetővé varázsolják. És most lassan mindennek vége. Ami jó, nem kell, amit lehetne működtetni, nem kell. Az országra jellemző "érdektelenség" felütötte orrát az intézményt üzemeltetők között is. Érdekek ütköznek meg diákok érdekeivel, és ellene tenni lehetetlen.A logika lassan itt is a süllyesztőbe kerül... Mit jelentett nektek? Meséljetek! Bizonyítsuk be, hogy nekünk ez volt a "minden", még ha ezt többen ott fent nehezen értik is meg. Emlékeket, élményeket, beszámolókat várok. Legyen ez egy olyan oldal, ami rólunk, tarkásokról szól!