november 2024
Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas
<< <	Archív
				1	2	3
4	5	6	7	8	9	10
11	12	13	14	15	16	17
18	19	20	21	22	23	24
25	26	27	28	29	30

Köszöntő

2008.01.22. 09:54 | Turcsi | 12 komment

Üdvözöllek az oldalon!

Ha már ide kattintottál, azt jelenti, Neked is jelent valamit az a szó: Tarkarét.

Oszd meg velünk, Tarkásokkal az élményeidet, emlékeidet. Emlékezzünk arra, amiről lassan, de biztosan már csak múlt időben beszélhetünk. Évek óta csak azt hallani, hogy "nem éri meg", "be kell zárni", "gazdaságtalanul működik" stb. Aki ezt állítja, soha nem volt tarkás, soha nem volt tisztában a körülményekkel, akinek döntési joga lett volna, soha nem nézte meg személyesen, nem látta, hogy emberek tucatjai mit küzdöttek, harcoltak azért, hogy az egyetemisták egyik legjobb kollégiumává váljon.

Azért hoztam létre ezt az oldalt, hogy ha az a "valaki" egyszer ide feltéved, érezze át a beszámolókból, hogy nekünk mit is jelentett itt lakni.

Bízom benne, hogy sokan fogtok cikkeket, kommentárokat közzé tenni, emlékeket megosztani. Nosztalgiázzunk egy kicsit!

Regisztrálj be IndaPass jelszóért (balra az egyéb rovatban a 'Belépés'-re kattintva, a 'Regisztráció' valami miatt még nem működik!), majd szólj hozzá!

Üdvözlök minenkit, aki ezeket a sorokat olvassa!

Nekem például ezt jelentette:

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

A bejegyzés trackback címe:

https://tarkaret.blog.hu/api/trackback/id/tr99306867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

adam182 2008.01.22. 11:34:50

grat az ötlethez, sok sikert
ha lesz idom, irok en is... van mirol....:)

Válasz erre

Sanyi421 2008.01.22. 23:04:45

Én is üdvözlök mindenkit aki ellátogat ide, és nosztalgiázik kicsit, vagy csak épp az aktuális élményeit meséli el.
Mit jelentett\jelent számomra ez a hely, Tarka? Nos az előbb végignéztem néhány képsorozatot az elmúlt három évből. Igazából rengeteget tudnék irni, az itt szerzett élmények sora végeláthatatlan. Nem is beszélve azokról az emberekről, akiket itt megismertem, akik a közösséget jelentették számomra. Egy olyan közeget, ahová az ember hazajárt, szerette és jól érezte magát benne, részévé vált az életének. Örömök és csalódások, sikerek és füstbe ment dolgok, de mindenekelőtt összetartás, összetartozás jelentette a legnagyobb dolgot. A Tarka Napok, illegális bulik, poroltókifújás, tejföldobálás, reggeli kómás ébredések, hajnali hurkaevés, folyosói reggelizés, hajnalig tartó tanulás és beszélgetések... Csupa olyan dolog, amit az ember ha visszagondol, nem szivesen hagyott volna ki. Ehhez azonban kell egy hely, ami biztositja az embereknek ezeket a lehetőségeket. Tarka ilyen, ilyen volt. A józan ész határain belül bármit lehetett, sőt sokszor még azon túl is... Mindig volt valaki, akivel akár 5 percre is, de megállhattál beszélgetni, meghallgattak. Én sosem éreztem magam egyedül, vittek magukkal az események, sodródtam a tömeggel. Mert itt nem volt senki aki kitűnt volna a társaságból. Mindenki ugyanolyan volt, akár elsős, akár felsőbb éves. És mindenki egy meghatározó része annak a láncnak, ami összefogta ezt a helyet.
Nem találkoztam még olyan emberrel, aki rosszat mondott volna Tarkáról. Bárki, aki itt lakott, boldogan emlékszik vissza az itt eltöltött évekre. Mert ez a hely olyan élményeket ad a diákoknak, amiket sosem felejtenek el. Befogad, közösséget épit, segiti a beilleszkedést, az egyetemi évek akadályokkal teli rögös útjának elviselhetőbbé tételét.
Rendkivül hasznos volt számomra az itt eltöltött 5 év, és remélem hogy még nem mostanában lesz ennek vége. Úgy gondolom, ha az ember ad valamit a kollégiumnak-értem ezalatt a közösségben eltöltött időt, esetleg munkát-akkor rengeteget kap vissza. Én is sok mindent kaptam, amit nem szerettem volna elveszni hagyni.
Bizom benne, hogy még sok ember fog itt megfordulni, sokaknak lesz ez a hely a második otthonuk, ahová egy idő után már ha megkérdezik otthon hogy hova megy vasárnap délután, azt fogja mondani: haza...

Válasz erre

lapmanager · lapmanager.blog.hu 2008.01.24. 15:50:25

Válogatás nélkül - címszavakban:

- bezártuk Ligirobit a Stone-ba!
- kiesett egy pad az ablakon, egyenesen a temetőbe...
- CS
- barátok, KB, kb. barátok
- need4speed a konditeremben, kormánnyal, kivetítőn
- "Essssélytelen" Joe
- Bérobi
- Kriszti és Dani
- Eda és Misi
- Gabi és Rolcsi
- Sanyi és Ági!!!
- roncsok a hátsó udvaron
- Rencsy medencéje
- máig sincs diplomám
- "JÓ REGGELT KIVÁNOK, ÉBREDNI KÉNE MÁÁÁÁR!"
- megúszott fegyelmi
- legénybúcsúk
- másnapok
- harmadnapok
- kábelbogozás, hangfalcipelés, rengeteg dzsuva!!!
- VW Caddy
- tré, XtréM, nyomtass má gecó, mindegy, Kárcsi elment (Tényleg! Mi van az újsággal???)
- Film7 (És azzal mi van???)
- plakátok - ajándék helyesírási hibával
- Liquido - Narcotic, esetleg Grúvháusztól a Haaajnaaal
- ... aha megvan valahol, még 3 szám és utána, jó? ...
- kofitabi orrba küldve

Most ennyi, jön a főnök, még folytatom, peace!

Válasz erre

csigabuga 2008.02.06. 13:25:08

2007 szeptember 2. "Kollégium? Nemá! Muszáj máris?" 2007 szeptember 7. "Ahhaanyu... menekminnyá haza... minnyá, minnyá..." Jászberény, "otthonotthon", u. ekkor: "Fenébe, otthonhagytam..." (fordítás: Tarkán hagytam) Hátcsakennyit az első benyomásaimról. :)

Válasz erre

K. Timi 2008.03.18. 23:16:39

Köszi Turcsi, hogy megcsináltad ezt a blogot. Tök jót ötlet!:)

Annyi mindent lehetne írni, hogy most hirtelen nem tudom hol kezdjem, de Gazsi kommentje sokat elárul...:)

Kár, hogy mindez már lassan a múlté, és ma már az emberek nagy része csak a tanulással foglalkozik... Most más minden, az emberek, az egyetem, a környezet...
Azért jó, hogy vannak még most is elsősök, akik érzik, amit mi régen... Hogy itthon vagyunk...:)

Válasz erre

K. Timi 2008.03.18. 23:20:29

a listához:

- Mammamma-mammammaria...:)))

Válasz erre

votvalamikor 2008.04.04. 13:06:29

nekem 8
vagyis inkább 8 és fél
év

ha az ember 18 és 27 éves kora közötti időt eltölti Valahol, az nyomot hagy.

Ha az a Valahol neki a Mindenhol-t, a Mindenkor-t, a Mindenki-t, Minden-t jelentette, az még mélyebb nyomot hagy.

Az én emlékeim kitörölhetetlenek.

Sajnos egy csomó "kitörölhetetlen" emlékem nem tudott megmaradni, mert sokat már MÁSNAP elfelejtettem. De mindig volt, aki emlékeztetett...:) vagy néha :(

Na, de ami megmaradt!

Nem lehet egy kommentben leírni. Tényleg.

Hálás vagyok
hogy ott lakhattam
hogy ott élhettem
hogy ott nőhettem fel (már amennyire...)
hogy megismerhettem oly sok embert
hogy barátokra leltem

Büszke vagyok rá
hogy részese lehettem
hogy kollégistája lehettem
hogy nevelőtanára lehettem
hogy igazgathattam

Remélem
hogy talán én is adhattam valamit
hogy még sokaknak sokáig az lehet, ami nekem volt.

Válasz erre

K. Timi 2008.05.30. 16:04:42

Annyiszor nekiültem már, hogy elmondjam, nekem mit jelentett, mit jelent, de iszonyú nehéz... Nem lehet elmondani egy, két, de több kommentben sem. Most sem fog sikerülni...

Azt hiszem, az életem legfontosabb, legszebb időszaka volt az elmúlt 6 év. Tele volt örömmel, bánattal, nevetéssel, sírással... Barátok, szerelmek, csalódások... Összetartás, széthúzás, majd még nagyobb összetartás...

Ha baj volt, mindig volt, aki segítsen, ha örültünk, mindig volt kivel örülni, hol egyik, hol másik okból mindig volt kivel inni is.:) Itt az ember sosem volt egyedül. Nem létezett lehetetlen, együtt mindent megoldottunk...

Mikor azt mondták, el kell költöznünk, bezárják, soha nem látott elszántsággal mozdultak meg az emberek, hogy azt mondják, nem... Nem megyünk sehova. Mert ez nem egy szálláshely, annál sokkal több. Ahogy Turcsi is mondta, nekünk ez a "MINDEN".

Annyi mindent kaptunk, és annyi mindent szerettünk volna adni mi is. Aki érezte, amit itt előttem többen is leírtak már, az tovább akarta adni ezt az érzést... Remélem sikerült. Akkor már nem dolgoztunk feleslegesen.

Az biztos, hogy ha vége lesz is, ezeket az éveket, élményeket, emlékeket soha senki nem tudja elvenni tőlünk. És ez többet ér, mint bármelyik diploma...

Válasz erre